Jó és rossz babonák fűződnek az ünnephez. Mintha az angyalok és az ördögök egyformán itt járnának közöttünk karácsonykor a földön, hogy áldást osszanak és rosszat tegyenek.

A híres karácsonyi morzsa, az ünnepi étel maradványa nagy szerepet játszott a kuruzslószerek között, mert gyógyító hatást tulajdonítottak neki. Viszont aki karácsonykor egy almát vagy egy diót vesz fel a tűlevelű fa alól a földről és megeszi, annak fekélyes lesz a teste. Aki karácsony estén méz nélkül eszik a diót, annak kihull a foga. Szentestén szakajtót tettek a családi asztal alá, megtömték kukoricával és szénával. Azt tartották, hogy a szakajtóba beszáll a kis Jézus, megáldja az eledelt és a kukoricától meg a szénától kétszeresre hízik a jószág.

Éjféli mise után fel kell állni a Luca napján faragott székre, s aki rajta áll, meglátja a boszorkányokat. Menyasszony a vőlegényét látja meg a Luca-széken. Karácsony éjjelén legjobban fog az igézet. Aki a szentestén elfelejt enni a mézes fokhagymagerezdből, az torokfájós lesz. Ha valaki karácsonykor cérnagombolyagba lép, az biztosan halálos betegséget kap.

Forrás: Lestyán Sándor - Jóskönyv

Aki szentestén elfelejt enni a mézes fokhagymagerezdből, az torokfájós lesz