Barcelona: Gaudí nyomában

A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva.

Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzőt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat. Vonzza őket Barcelona vibráló nyüzsgése, itt soha nem lehet unatkozni. A közel kétmillió katalán lakos büszke a városára, hagyományaira, külön nyelvére és konyhájára. Sokan külön államhoz tartozónak vallják magukat. A katalánok valóban mások, mint a spanyolok, és nemcsak nyelvükben. Kegyükbe nehéz beférkőzni, a barátságot és a tiszteletet ki kell érdemelni.

A város kellemes környezetben fekszik: sok a fa és a park, dombok veszik körül, egyik oldalát a tenger nyaldossa. De fekvésénél is fontosabb izgalmas légköre, amely nem utolsó sorban szokatlan épületeinek, színeinek és építészeti megoldásainak köszönhető. Az előző századforduló környékén áttörést jelentett a szecesszió új ágának a megjelenése, Antoni Gaudí vezetésével. Barcelonában ma lépten-nyomon szabálytalan formájú házakba, korlátokba, lépcsőkbe, oszlopokba botlunk, amelyeken vízszintes és függőleges vonal vagy derékszög egyáltalán nincs. A katalán szecesszió izgalmas formái a kora-középkori óváros, a Barri Gotic (Gótikus negyed) határaitól nem messze láthatók. Fél évezred építészete fonódik itt össze - sehol máshol nem látni ilyet a világon.

Barcelona - sőt, egész Spanyolország leghíresebb épülete a La Sagrada Familia, a szent családról elnevezett engesztelő templom. Középkori gótikus katedrálisnak gondolhatnánk, bár alig több mint 100 éves: 1882-ben kezdték építeni. Tervezője, Gaudí halála után - villamos elé lépett, amikor a templomot bámulta - senki nem merte vállalni, hogy befejezi az épületet. 1926 óta három tornyot húztak fel - csak a helyszínen látni, hogy ezek a templom oldalában vannak és nem a homlokzaton. Ezután megállt a munka, a város vezetése úgy gondolta, szolgáljon a félig sem kész templom Gaudí emlékművéül. Néhány éve döntés született a templom befejezéséről, 2020-ra vagy 2025-re tervezik megépíteni.

Picasso és Miró
Barcelona kétségkívül a képzőművészek és építészek városa. Picasso gyerekfejjel költözött ide, itt tanult és 15 éven át itt élt, mielőtt Párizsba ment volna. Onnan kétszer is visszajött, évekre. Ez volt a kék korszaka. Franco uralma alatt megszakította kapcsolatait Spanyolországgal, de a katalánok iránt másként érzett: beleegyezett, hogy Barcelonában 1962-ben múzeumot hozzanak létre az alkotásaiból. Ma ez a világ legnagyobb Picasso-gyűjteménye.

A város szülötte Joan Miró, a legnagyobb katalán festő. Barátjához, Picassóhoz hasonlóan részben Barcelonában, részben Párizsban élt. Absztrakt képei ma a legdrágábbak közé tartoznak. Múzeuma, a Fundacio Joan Miró 350 festményét és 500 rajzát tartalmazza.